2012. február 11., szombat
Szabadság, 1945. február 3.
Híradás a jaltai konferenciáról.
A bolgár háborús bűnösök megbüntetése különlegesen érdekes történet. Bulgária csak Angliának és az Egyesült Államoknak üzent hadat, a Szovjetuniónak nem. (Pontosabban ugyanaz történt mint Magyarországon : a hadüzenetet 1941. decemberében elküldték, de Roosevelt javasolta, hogy ne fogadják el a hadüzeneteket, mert ezek az államok csak kényszerből cselekednek.Az USA csak 1942. júniusában üzente háborút Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának.) 1944. szeptember 2-án Konsztantin Muraviev agrárpárti politikus vezetésével új bolgár kormány alakul, mely kijelenti, hogy nem tekinti Bulgáriát az Egyesült Királysággal és az USA-val hadban állónak. Sztálin ezt a bolgár lépést úgy értelmezi, hogy Bulgária megpróbálja elkerülni a szovjet csapatok Bulgáriába való behatolását és különegyezséget próbál kötni az angol-amerikai erőkkel. Ezért a Szovjetunió szeptember 5-én hadat üzen Bulgáriának. A bolgár kormány azonnal békekötést javasol, s ezzel egyidőben megszakít minden kapcsolatot a náci Németországgal, majd utasítást ad a bolgár haderőknek, hogy ne mutassanak ellenállást az országba esetlegesen behatoló szovjet csapatoknak. Ez meg is történik szeptember 8-án késő este: a szovjet csapatok átlépik a bolgár határt. A szovjet behatolással egyidőben kommunista puccsisták átveszik a hatalmat Szófiában, letartóztatják a kormány és a kiskorú cárt helyettesítő kormányzótanács tagjait. Az eredményt itt olvashatjuk feljebb.
Értelemszerű elírás a Néptörvényszék helyett.
Magyar Nemzet, 1944. február 15.
Maurice Chevalier, Paul Vary, Raymond Tessier, Arletty, Raymu, Charles Dullin sorsa változatosan alakult, de De Gaulle változtatott a döntésén : megalkotta a 6 millió ellenálló és a 600.000 kollaboráns mítoszát.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)